Egy ideig fogalmam sem volt róla, hogy mi az a polenta, mikor a különböző recepteket olvasgattam. Idővel jöttem rá, hogy legyen polenta, puliszka, vagy kukoricamálé, az egy és ugyanaz. Ráadásul elkészíteni sem ördöngösség. Legalábbis nagyon reméltem.

Ezért én is felgyúrtam az ingujjam és tettem néhány kísérletet a puliszka receptekkel. Álljon itt az első:

Elkészítési idő: 25 perc+ sütés kb. 40 perc

Hozzávalók:

2 dl tej - 1 dl-ben 5 gramm szénhidrát
2 dl víz
15 dkg kukoricadara - 100 grammban 70,2 gramm szénhidrát
tejföl - 1 dl-ben 4 gramm szénhidrát
eper - 100 grammban 7,2 gramm szénhidrát

Elkészítés:

A vizet és a tejet egy lábasba öntjük és felforraljuk. A forró folyadékba beleöntjük a kukoricadarát és addig főzzük folyamatosan kavargatva, míg össze nem áll. Az állaga ne legyen folyós! Ez körülbelül 3-5 perc főzési időt vesz igénybe.

Ha a puliszka megfőtt, akkor egy felfordított tálca aljára tegyünk alufóliát és arra kanalazzuk ki a puliszkát úgy, hogy egy 1 cm vastag réteget kapjunk, majd hagyjuk itt teljesen kihűlni.

A kihűlt puliszkát ezután falatnyi darabokra vágjuk fel (én kockákat igyekeztem vágni) és egy alufóliával bélelt tepsire pakoljuk az egészet. A 200 fokra előmelegített sütőben addig hagyjuk bent, míg arany színű nem lesz. Akkor zárjuk el a sütőt és vegyük ki. - Figyelem! Senki ne hagyatkozzon az általam megjelölt sütési időre mert ez nálam is mindig változik. Én inkább a süti állagát figyelem, nem az órát!

A sült puliszka ízéről alapvetően a kukoricapehely jutott eszembe. Az íze teljesen azonos volt, csak vastagságbeli eltérések tapasztalhatók. A kész puliszkára ezután egy-egy kanál tejfölt tettünk, amit megkoronáztunk minden esetben egy szelet eperrel is.
A tejfölt néhány csepp édesítőszerrel ízesíthetjük!

Reggelire és uzsonnára is kiváló, de desszertnek sem utolsó.
Tárolás: nem lesz vele probléma, azonnal elfogy.