Ezt a blogot azzal a céllal hozom létre, hogy egy online tárhelyet biztosítsak konyhabeli kalandozásaim számára.
A blog címe sem véletlen. Kísérleti konyha, mert minden recept kicsit más, mint azt esetleg a nagyitól tanultam, vagy ahogy a hagyományos szakácskönyvekben szerepel. A konyhám elsődleges célja ugyanis olyan ételek ki kísérletezése, melyek:
- gyorsan elkészíthetők
- minél alacsonyabb a szénhidrát tartalmuk
- jó az ízük.

 

Tavaly, mikor közölték velem, hogy cukros vagyok teljesen kétségbe estem, láttam magam előtt, hogy innentől kezdve nem lesz egy normális étel, amit megehetnék, és már 40 évesen levágják a lábamat majd a cukor miatt... egyszóval azt lehet mondani, hogy elég sötétnek láttam a jövőmet.
De egy hét után már inzulinra voltam állítva, és elkezdtem megreformálni a teljes étrendemet-életemet.

Amit egy cukrosnak szem előtt kell tartania egész életén keresztül az saját maga! Mit tenne meg, hogy az életét egészségesen és épen élhesse le? Én inkább bevállaltam a gyökeres életmód váltást az egész életen át tartó diétával, mint hogy 30-40 éves koromra mozgásképtelenné, látássérültté váljak. Pedig a legtöbb cukros csak önmaga lustaságának esik áldozatul.

Napjainkban azonban lassan több cukros beteget diagnosztizálnak évente, mint AIDS-es beteget. Egyre többen, egyre fiatalabb korban esnek áldozatul a II-es típusú cukorbetegségnek is (túlsúly, egészségtelen életmód, mozgáshiány okozza).
I-es típus esetén egy betegség, stresszhatás, vagy genetikai degeneráció folytán leáll a szervezet inzulin termelése örökre, ezért egy életen át szükség lesz azután az inzulin mesterséges pótlására.

Szóval én is áldozatul estem a saját lustaságomnak, érdektelenségemnek első körben, de az ébresztő még épp időben jött, ahhoz, hogy egy másfajta életet kezdjek élni. Így ma már ki merem jelenteni, hogy mindennel együtt a cukorbetegség az egyik legjobb dolog, ami velem történhetett. Ráébresztett, hogy mennyire is fontos a test, amiben élek.